A jövedéki adó

A jövedéki adó rövid története

A jövedéki adóztatás nagy és szövevényes múltra tekint vissza, a XXI. század működés megértéséhez kicsit vissza kell tekinteni a múltba.

Maga a jövedék kifejezés a német Gefäll szó fordítása. Tágabb értelemben vett jövedék magában foglalja az állam összes, pénzügyi felségjogán alapuló bevételt, szorosabb értelemben a jövedék a közgazdasági és pénzügyi regálékat (egyedáruság), illetve vámot és fogyasztási adót jelent.

A legkorábban kialakult egyedáruság a sójövedék volt. Nemcsak mint a kor szinte egyetlen általánosan használt ételízesítője, de tartósítószerként is szolgált. Kialakulásának ideje körül a viták nem zárultak le, egy biztos, hogy a XVI. század végére alakult ki az egész országot behálózó királyi kamarai szervezet, mely átvette a só kereskedelmet, a kincstári só közel 180 sóhivatallal igazgatta az udvar, amik mellett a nagyobb településeken olyan só uraságok működtek, akik a sót biztosíték nyújtása mellett hitelbe kapták, és azt árusították. 1848 után a só szabad kereskedelmi cikké vált, ami a sóhivatalok csökkenését vonta maga után, majd a kiegyezést követően e kérdéskör tisztán magyar hatáskörbe került. A kiegyezéskor született sójövedéki törvénynek két célja volt, az egyik, hogy a só eladásából az államkasszába bevételek kerüljenek, a másik, hogy a só exportja, importja ne lehessen ?haszonhajtó vállalat?, melyet az árak szabályozásával értek el.

Akárcsak a lőporegyedáruság és a pénzverési monopólium a lottójövedék sem tartozik a mai jövedéki termékek körébe. A jelenlegi jövedéki szabályozás a második világháborút követően alakult ki fokozatosan, tervutasításos rendszerben a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett.

A rendszerváltást követően a lazább ellenőrzés és szabályozás lehetőséget biztosított a visszaélésekre, melyek száma 1989 után nagy mértékben növekedett. Az adózás megkerülésével jelentős mennyiségű áru került forgalomba illegálisan. Ezzel egyidejűleg ugyanezen, magas adótartalmú termékek legális adóforgalma csökkent, ez rengetek adókiesést okozott az államnak.

1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ezen szabályozásnak az volt a célja, hogy az állami bevételek biztosítás mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között, illetve gátat szabjon a feketekereskedelemnek, amelyben további kiskapuk működtek. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat ekkor az APEH, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el.

1997. november 04-én fogadta el az Országgyűlés a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvényt. A bevezetett új jövedéki szabályozás célja az adó biztosabb és hatékonyabb beszedése, valamint az Európai Unió által előírt jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés volt. Ennek megfelelően a jövedéki termékekre az állami elvonás 1998-tól jövedéki adóként került beszedésre és ezzel egyidejűleg a fogyasztási adótételük megszűnt. A jövedéki adó egyben átvette az egyes jövedéki termékeknél fennállt többféle fizetési kötelezettség szerepét is. A másik nagy változás, hogy az új jövedéki adótörvény az összes funkció ellátását a Vám ?és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta.

Magyarország 2004. május 01-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amely változást eredményezett a jövedéki szabályozás területén is. Az európai uniós jogszabályi normák maradéktalan átvétele érdekében hosszantartó előkészületek után 2004. május 01-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (jelenleg hatályos jövedéki törvény)

Le Coin Kft.

nyomda · grafika · web 1066 Budapest, Lovag utca 16. e-mail info@lecoin.hu telefon +36 1 373 0586

www.lecoin.hu